Mit kezdjünk az 5G-vel?

FONTOS! Ez nem egy tudományos publikáció, célja csak annyi, hogy a sok téves ismeretet és már összeesküvés elméletekbe hajló híreszteléseket helyre tegye.

Két idézet jut az eszembe, amikor az 5G-ről olvasok: "Mind meghalunk!" és "Mindenki nyugodjon le a picsába!".

Melyik úton induljunk el?

Egyre többen szeretik a telefonjukon keresztül intézni az ügyeiket. Egyre nagyobbak az elvárásaink a telefonjainkkal, az alkalmazásainkkal szemben. Mára oda jutottunk, hogy a lámpát is telefonnal kapcsoljuk fel és a hűtőbe is azzal nézünk be. Hogy ez jó-e arról most nem nyitnék vitát. Azonban ezzel együtt a vezetéknélküli hálózatok kihasználtsága és leterheltsége is nő. Szükség van egy szélesebb és jóval gyorsabb frekvenciasávra, ahol pl. az önvezető autók is tudnak kommunikálni a központtal.

A mobiltelefonok (még nem okos korukban) a 0. és 1. generációs (0G és 1G) hálózaton kommunikáltak. Ami mindenki számára ismerős lehet, az a 2. generációs (2G) mobil hálózat megjelenése és elterjedése. Ezt hívjuk GSM (Global System for Mobile Telecommunications) hálózatnak. Ez már tudott SMS-t is küldeni. A következő ugrás, amire egyre nagyobb igény mutatkozott, a 3. generációs hálózat (3G), ami nagyobb sebességet és adatkapcsolatot (Internet) is tudott már biztosítani. Alkalmas videóhívásokra is. Mint fent említettem, egyre többen és egyre nagyobb mértékben használják a hálózatot, lépni kellett és megjelent a 4. generációs hálózat is (4G). Ez már gyorsabb, egyszerre több felhasználó igényeit tudja kiszolgálni. HD felbontású élő videóközvetítésekre is alkalmas. Pl. videókonferenciát tarthatunk egy parkban ülve. A felhasználói igények rohamosan nőnek, ki kell őket elégíteni, ezért megjelent az 5. generációs hálózat is, az 5G. A következőkben ezzel szeretnék foglalkozni.

5G

Az Európai Parlament egyik célkitűzése, hogy 2025-re létrejöjjön az "Európai Gigabites" társadalom. Minden várost, utat be szeretnének fedni mobil kommunikációs hálózattal. Ezt csak az 5G-vel lehet megoldani. Sűrű antennahálózattal (később leírom, miért és mennyire sűrű), ezzel a magasabb frekvenciájú bázisállomások száma jelentősen megnőne. Ez felveti a kérdést, hogy a magasabb frekvenciák negatív hatással vannak-e az emberek egészségére és a környezetre. Jelenleg a kutatók többsége úgy véli, a mobil kommunikációban használatos rádióhullámok nem jelentenek veszélyt a lakosság számára. Azonban az eddigi kutatások nem foglalkoztak az 5G-vel, lévén nem létezett. Ezért a tudományos élet egy része úgy véli, hogy további kutatásokra van szükség az elektromágneses terek és az 5G lehetséges negatív biológiai hatásaival kapcsolatban. Az EU jelenlegi szabályozásai ezen a területen 20 évesek, ezért nem veszik figyelembe az 5G sajátos műszaki jellemzőit.

Az Európai Bizottság 2025-re az alábbi célokat tűzte ki:

  • Az iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, kórházak, a közszolgáltatások számára hozzáférést kell biztosítani a a másodpercenkénti 1 gigabites letöltési / feltöltési sebességet;
  • Minden háztartásnak legalább 100 megabites/másodperc letöltési sebességű hozzáféréssel kell rendelkezniük;
  • A városokban, a fő utakon és a vasúton folyamatos 5G lefedettséggel kell rendelkezni.

Ennek érdekében az "5G akcióterv" részeként 2018. végén az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EECC) elfogadásával előírták, hogy az EU tagállamainak engedélyezniük kell az új 5G frekvenciasávok használatát 700 MHz, 3,5 GHz és 26 GHz frekvencián, és az EGK-val összhangban 2020 végéig átszervezni őket. Ez a döntés lehetővé teszi az 5G szolgáltatások igénybevételét az Unióban.

Magyarországi megjelenése:

  • 2017. október - Magyar Telekom - 15 GHz
  • 2017. június - Magyar Telekom - Megkezdte az 5G teszthálózat kiépítését Zalaegerszegen azzal a céllal, hogy az 5G fejlesztési régiójának központjává váljon. Az üzemeltető egy 5G-es kísérleti mobil kommunikációs hálózat megvalósítását is elkezdi integrálni a Zalaegerszegben létrehozandó „gépjármű-tesztelési területbe”, miközben együttműködik az önvezető autók és az intelligens szállítási megoldások tesztelésében.
  • 2018. szeptember - Vodafone - 3,5 GHz
  • A Magyar Telekom a 700 MHz-es frekvenciatartományban 2×10 MHz-es blokkot vásárolt 26 milliárd forintért, a 2100MHz-es tartományban ugyancsak 2×10-es blokkot vett 8,44 milliárdért, míg a 3600 MHz-es tartományban 120 MHz-es blokkot szerzett 19,8 milliárdért . Így a legnagyobb hazai távközlési cég összesen 54,24 milliárdot fizet ezek használati jogosultságáért.

  • A Telenor Magyarország közleményében kitér arra, hogy a mobiltársaság a lehetséges maximumot – 140MHz-et – szerezte meg az 5G frekvencia úttörő sávjának számító 3600MHz-es frekvenciatartományban, ami egyben a legnagyobb kapacitást is jelenti e spektrumban. A vállalat emellett 2x5MHz duplex blokkot szerzett a 700MHz-es tartományban.

     

  • A Telenor 3600 MHz-es tartományban megszerzett 140Mhz-e elsősorban a kapacitás növelését támogatja a kisebb cellaméretű 5G hálózat kiépítése révén. A 700MHz-es tartományban megszerzett frekvenciablokk pedig elsősorban a lefedettség növelését, a ritkábban lakott területek ellátását segítheti. A cég a frekvenciákért együttesen 35,6 milliárd forintot fizet.

  • A Vodafone Magyarország a mostani tenderen összesen 38,65 milliárd forint értékben vásárolt újabb 5G-frekvenciákat- Ebből 8,25 milliárd forintot fizet 50 MHz-nyi blokkért a 3600 MHz-es tartományban, ami a letöltési sebesség növelését szolgálja. A 700 MHz-es tartományban szerzett 2×10 MHz-nyi blokkért 26 milliárd forintot fizet majd, ami a lefedettséget növeli. A 2100 MHz-es tartományban 4,4 milliárd forintért vásárolt 2 x 5 MHz-nyi blokk pedig az ügyfelek megnövekedett adatigényének kielégítésére, a 4G hálózat további kapacitásnövelésére használható fel.

  • Egy hónappal később startolt el ugyancsak a fővárosban a Digi első éles 5G bázisállomása, amihez a 3.400 MHz-es frekvenciatartományban szerzett 20 MHz-es blokkot használ./digitrendi.hu/

Az 5G bonyolultabb technológia, és a várt kapacitás biztosításához a bázisállomások sűrűbb lefedettségét igényli, és a telepítése sokkal költségesebb, mint a korábbi mobil technológiáké. Az Európai Bizottság becslései szerint a cél elérése érdekében, beleértve az 5G lefedettséget az összes városi térségben, ez a költség becslések szerint körülbelül 500 milliárd EUR lesz 2025-re (180 ezer milliárd forint).
Válaszok továbbra sincsenek arról, hogy hatással van-e az emberi egészségre és a környezetre, hogy biztonságos-e, jó ár-érték arányt nyújt-e.

Mit tudunk?

Először nézzük meg nagyvonalakban, mit az az elektromágneses tér! Mindenütt elektromos és mágneses terek vannak jelen, ahol elektromos áram folyik, a villamos távvezetékekben és kábelekben, a lakóhelyi vezetékekben és az elektromos berendezésekben. Az elektromos töltések elektromos teret hoznak létre, a mágneses teret az elektromos töltések mozgása kelti. Az időben változó elektromos mező mágneses mezőt, míg az időben változó mágneses mező elektromos mezőt indukál. Mivel a két mező egymásra kölcsönösen hathat, közös néven elektromágneses mezőnek nevezzük őket.

Az időben történő másodpercenkénti változást frekvenciának nevezzük, mértékegysége a Hz (Hertz). Az elektromágneses tereket frekvenciájuk szerint különböztetjük meg. Az alábbi képen látható, melyik frekvenciatartomány melyik iparágban használatos.

5g1.jpg

Az AM (amplitúdó modulált) rádiófrekvenciától a radioaktív elemekig tartó tartomány 0 - 30 EHz sávot ölel át. A mobil telefonok 1 GHz-es frekvencián, a radarok, mikrohullámú sütők 2,5 Ghz-en, a távirányítók infravörös fénye pl. 30 GHz-es elektromágneses frekvenciát jelent. Ebből a széles tartományból csak egy nagyon szűk sáv látható az emberi szemmel. Ez a 400-789 THz-es tartomány. Hogy kisebb számokkal dolgozzunk, a hullámhosszt szokták használni. A hullámhossz a frekvencia és a fény terjedési sebességéből számolható ki. A hullámhossz = fénysebesség / frekvencia. A látható fény 350-750 nm-es hullámhossz tartományba esik.

Az elektromágneses tér másik fontos jellemzője, hogy ionizáló, vagy nem ionizáló. Ion úgy képződik atomból (molekulából), ha elektront távolítunk el belőle. Ehhez a művelethez elegendő energiával kell rendelkeznie a sugárzásnak (elektromágneses térnek). Különösebb fejtegetés és meggyőző érvek nélkül is elfogadhatjuk, az emberi szervezetnek nem tesz jót, ha ionizáló sugárzás éri. Az emberi szervezet, azon belül a sejtek nagy része víz. Az ionizáló sugárzás a vizet (H2O) H és OH gyökökre bonthatja. Ezek a sejt részeivel kölcsönhatásba lépve károsíthatják azokat. A károsodott sejtek erre háromféleképpen reagálhatnak: kijavítják a károsodást, hibásan javítják ki, vagy elpusztulnak. A második eset, a sejt hibás önjavítása vezethet rákosodáshoz.

A nem ionizáló sugárzással kapcsolatban is végeztek méréseket. Számos tanulmányt publikáltak az elektromos készülékek használata és a különféle gyermekkori rákok kapcsolatáról. Ezek a tanulmányok általánosságban nem mutatnak megnövekedett kockázatokat. Számos tanulmányt valószínűleg az előítéletek torzítanak. A felnőtteket illetően úgyszintén számos tanulmány áll rendelkezésre a daganatos megbetegedés és az nem ionizáló elektromágneses terek kapcsolatáról. Az eddig bejelentett tanulmányok egyike sem tartalmazott hosszútávú méréseket. A meglévő adatok nem elegendőek az elektromágneses terek és a tumorok kapcsolatának vizsgálatához. Sok kutató szerint a nem ionizáló sugárzás csak hőhatásokat, azaz szöveti melegedést eredményez. Hosszabb idejű besugárzásnak kitett hőmérséklet-érzékeny szervek, biológiai folyamatok károsodhatnak, romolhatnak. Összefoglalva a nem ionizáló sugárzásokkal végzett kutatásokat:

  • Korlátozottan vannak bizonyítékok az embereknél a rendkívül alacsony frekvenciájú mágneses mezők rákkeltő hatásáról a gyermekkori leukémia vonatkozásában.
  • Nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az emberben a rendkívül alacsony frekvenciájú mágneses mezők rákkeltő hatásáról.
  • Nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az embereknél a statikus elektromos vagy mágneses mezők és a rendkívül alacsony frekvenciájú elektromos mezők rákkeltő hatásáról.
  • Átfogó értékelés: A rendkívül alacsony frekvenciájú mágneses mezők rákkeltő hatásúak lehetnek az emberekre (2B csoport). A statikus elektromágneses és mágneses tereket és a rendkívül alacsony frekvenciájú elektromos tereket nem lehet osztályozni az emberekre gyakorolt rákkeltő hatásuk alapján (3. csoport).

Ezekből kiderül, hogy mindkét (ionizáló és nem ionizáló) sugárzás változást okoz az emberi szervezetben. Az ionizáló komoly károsodást, a nem izonizáló hőhatást eredményez, amiről nincs elég információ, mennyire káros.

A bejegyzésem szempontjából van még két fontos tulajdonsága az elektromágneses sugárzásoknak. A sugárzás intenzitása (teljesítménysűrűsége P/r2) a sugárforrástól távolodva négyzetesen csökken. Tehát 1 méterre a sugárforrástól négyszer akkora az intenzitása, mint 2 méterre. Tehát távolodva a forrástól nagyon gyorsan csökken az elektromos tér intenzitása. Ez később fontos lesz.

A másik tulajdonsága a sugárzásnak, hogy a frekvencia növekedésével csökken a sugárzás behatolási mélysége. Minél magasabb a frekvencia, annál kevésbé hatol be pl. az emberi szervezetbe. A behatolási mélység az, ahol a testfelszínt ért sugárzás mértéke e-ed részére (kb.36,78%) csökken. Ez a mobiltelefon jelenleg használatos frekvenciáján (kb. 1GHz) vízben gazdag szövet estén kb. 3 cm. 10 MHz-en az a mélység már 10 cm körüli.

Az 5G hálózatok az EU-ban 3,5-26 GHz közötti sávot foglalják el. Ez három és félszer, huszonhatszoros nagyobb frekvenciák az eddigi mobil kommunikációban használatosaknál. (Wifi 2,5 GHz-et használ). Mivel nagyobb a működési frekvenciája, ezért a bázisállomásokat közelebb kell egymáshoz telepíteni. Emiatt sokkal sűrűbben lesznek a bázisállomások. 20-150 méterre lévő bázisállomásokat jelent. A telepítési sűrűségük emiatt akár 800 db bázisállomás/km2-t is jelenthet!

Az Európai Bizottság ajánlásában többek között ezek szerepelnek. 100 kHz és 10 GHz közötti alapvető korlátozások vannak a fajlagos elnyelései arány (SAR) az egész test és a lokális szöveti melegedés megakadályozására. A 100 kHz-300 GHz frekvenciatartományban az áramsűrűségre és az SAR-ra egyaránt korlátozások vonatkoznak. A fent említett SAR az emberi test tömegegységére jutó elnyelt energia. Mértékegysége W/kg.

A WHO (World Health Organization) is rajta tartja a szemét ezen a dolgon. A rákkeltő anyagokról/jelenségekről egy listát vezet, amit a Nemzetközi Rákkutató Központjuk (IARC) rakott össze. Négy csoportba sorolták az anyagokat/jelenségeket, néhány példával:

  • Rákkeltő: alumínium termékek, dohányzás, alkoholos italok, üdítők
  • Valószínűleg rákkeltő: anabolikus szteroidok, olajsütés magas hőmérsékleten, vörös húsok
  • Esetleg rákkeltő: naftalin, ólom, nikkel, rádiófrekvenciás elektromágneses terek, extrém alacsony frekvenciájú mágneses tér, benzi, gázolaj, aloevera (teljes levélkivonata)
  • Nem lehet besorolni a rákkeltő csoportokba: kávézás, fogászati anyagok, statikus elektromos tér

Na, akkor az 5G-vel mi a baj?

 

  • Egyelőre nagyon kevés kutatási eredmény áll rendelkezésünkre.
  • Az 5G hálózatoknak nagyobb teljesítménnyel kell működniük, hogy kommunikálni tudjanak egymással az egyébként is sűrűn telepített bázisállomások (akár 800 db/km2).
  • A magasabb teljesítmény miatt az emberek testtömegre vetített fajlagosan elnyelt teljesítmény (SAR) nagyobb. Távolságtól függ, de 10-100-szor nagyobb ez a szám 28GHz-es 5G hálózat esetén. Ez lokális hőmérsékleti melegedést okoz. Erről viszont még nem tisztázott, mennyire káros.
  • Sok tudós azt kéri a kormányoktól, az EU-tól, hogy amíg nem tudjuk pontosan, milyen biológiai károsodást okozhat az 5G, ne adjanak rá engedélyt.

Mindenki maga döntse el a fenti pontok ismeretében, várjunk-e még az 5G bevezetésével. Vagy már nem bírja ki önvezető autó és HD minőségű mobil videóchat nélkül.

Források: who.org, saját kútfő, ec.europe.eu, digitrendi.hu, osski.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://babosi.blog.hu/api/trackback/id/tr9215730808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Babosi Gyuri blogja

Ha érdekes orvosi műszerről olvasok, akkor írok ide. Legyen nyoma a véleményemnek, bár senkit nem érdekel.

süti beállítások módosítása